2014. október 24.

Isten és mi

Tegnap Danny nem ment dolgozni, mert vizsgázott abból a tantárgyból, amit tanít. 10-re már itthon is volt, és nagyon örültünk, hogy a hét közepén ajándékba kaptunk egy együtt eltöltött napot.

Ma reggel Danny kapott egy e-mailt, és a hírekben is hallottunk arról, hogy gázszivárgás volt abban az iskolában, ahol ő tanít, így mindenkit haza engedtek 10 órakor.

Ilyen esetekben erősödik meg a hitem abban, hogy Isten velünk van. Meg volt írva előre, hogy azt a szerdai napot ajándékba kapjuk, viszont baja is lehetett volna Dannynek; volt aki elájult.

Esténként Danny legtöbbször ugyanazt az imát mondja; "...watch over us, watch over our family and friends..." ("...vigyázz ránk, vigyázz a családunkra és barátainkra...)

Máté evangéliuma 7:7 EFO: „Kitartóan kérjétek, és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!"

Vasárnap meglátogattunk egy új gyülekezetet. A pásztor egy fiatal, farmergatyás, sortcipős egyén, aki a pénzügyi problémákról beszélt. Mondott egy jó viccet. Egy ember évekig azért imádkozott, hogy megnyerje a lottót. Évekig nem jött össze neki. Egyik nap elhatározta, hogy ez lesz az utolsó hét, amikor imádkozik ezzel kapcsolatban, sőt, turbó üzemmódban. Ha nem jön össze, akkor kész, vége, ennyi volt. Eljött a szombat; a lottó számok húzása. Az ember nem nyert. Felkiáltott: Istenem miért nem nyertem?!? Isten így válaszolt: Ha esetleg vettél volna egy sorsjegyet, még esélyed is lett volna!

Ha valamit nagyon el akarunk érni, akkor tennünk is kell érte. Amit pedig nem tudunk befolyásolni, azt hagyjuk Istenre. Bízzunk benne, mert megsegít, velünk van és vigyáz ránk.  

2014. január 9.

Egészségre fel!

Sziasztok! Boldog új évet!

Karácsony óta nem írtam, de most itt vagyok. Az elmúlt pár hétben megjártuk Kambodzsát, ahol csodaszép helyeken jártunk, de Danny ételmérgezést kapott az utolsó előtti napon, így élménydús volt az utunk. Írok majd bővebben erről, de most egy más témáról szeretnék írni nektek.

Régen, ha meghallottam azt a szót, hogy egészséges táplálkozás, akkor csak fancsali pofát vágtam, és azt gondoltam, hogy nekem erről nem kell beszélni; én nem nassolok (sokat), eszek gyümölcsöt és egy kis zöldséget minden nap. Viszont az interneten látom és a barátaimtól hallom, hogy a vegetáriánus, vegán és tápanyag-dús (nutritáriánus) étkezés mennyire trendi manapság. Engem is belesodort az élet ebbe a felfogásba, amit nem szándékozom csak magamnak tartogatni. Már írtam a blogban, hogy próbálunk egészségesebben táplálkozni és ránk fér egy kis fogyókúra is, de sokszor csak mondjuk-mondjuk, hogy mi a jó nekünk, tervezzük is a változtatást, de aztán mindig közbe jön valami.

Itt az új év, de nem fogadtunk meg semmit. Legalább is nem mondtuk ki hangosan, de tényleg irányt váltunk most. Radikális változtatást nem tervezünk, vagyis nem mondjuk ki! :-) Ezzel a "nem kimondással" arra akarok célozni, hogy ha nem ígérjük meg magunknak, hogy változtatunk, és ha végül nem jön össze, akkor nem csalódunk. De ha arra összpontosítok, hogy ez jó nekem, akkor miért is ne jönne össze!?!

Kezdetnek dokumentum filmeket néztem az egészséges táplálkozásról, mert ha hallom az embereket beszélni erről, akkor jobban elhiszem, hogy tényleg ez jó nekem. Ez a kulcs szó! JÓ NEKEM! Sokszor össze kevertem a fogyni akarást az egészségesebb táplálkozással. Tehát előbb a a szervezetemmel kell jót tennem, ami majd meghálálja azt nekem = fogyni fogok, szebb lesz a bőrőm, erősebb lesz az immunrendszerem, az emésztésem is jobb lesz, stb. Látjátok? JÓ NEKEM.

Na de mi jó nekem?

Hú, írhatnék erről órákig, de most amivel próbálkozom, az ez nagy vonalakban:

Semmi (vagy kevesebb) állati eredetű étel [vegán étkezés]. (Lehetőleg) minimálisan feldolgozott zöldségfélék [plant-strong étkezés]. Tápanyagban gazdag étkezés [nutritáriánus étrend].

Tehát:

Napi egy nagy saláta. Napi fél csészényi babféle/lencse. Napi 3 friss gyümölcs. Napi maréknyi dióféle vagy magvak. Vacsira párolt zöldségek, amennyi jól esik. Fehér krumpli helyett édes burgonya, fehér liszt helyett teljes kiőrlésű, vagy kókusz/mandula liszt és sok folyadék. Tuti kihagytam valamit, de nem gond, ezek a főbb irányvonalak.

A tejről nagyon nehéz lesz majd leszoknunk, de nem bánom. Nem kapunk majd elég kalciumot? Ha minden igaz tévhit az, hogy a tejből nyerjük a legtöbb kalciumot... Igaz, hogy nyerünk belőle valamennyit, de nem sokat és nem a legjobb minőségűt. Anglia és az USA a világ két legnagyobb tejfogyasztója és náluk a legmagasabb a csontritkulásos betegségek jelenléte. Szóval erről ennyit, nem vagyok orvos, de tudom hogy például a fodros kelben/kelkáposztában rengeteg a kalcium és a szervezetünk könnyebben nyeri ki ezt a fontos tápanyagot. Szóval ma készítettem mandula tejet.... Egész jól sikerült, és ha minden igaz jó nekem :-) holnap azzal készítem el a reggeli müzlinket. Meglátjuk, hogy mennyire jön majd be!

Na kezd ez a bejegyzés hosszú lenni, de még annyit leírok, hogy ez a leírás nem teljes. Írok majd még arról, hogy hogy haladunk, és hogy miért is jó ez nekem/nekünk. De várom a javaslataitokat, kérdéseiteket.

Egészségre fel!